Könyvvizsgáló bejelentése a NAV-hoz és Cégbírósághoz

Könyvvizsgáló

Könyvvizsgáló bejelentése

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésének (c) pontja előírja, hogy az adózó köteles bejelenteni a megválasztott könyvvizsgáló adatait: nevét, adóazonosító számát és lakhelyét az illetékes adóhatóságnak. Adatbejelentő lapon kell ezt megtenni azoknál az adózóknál, akik cégnyilvántartásban nem szerepelnek.

A cégnyilvántartásban szereplő társaságok a könyvvizsgálót a gazdasági társaság alapításakor az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki. Ezt követően a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg. A könyvvizsgálót első kijelölés esetén a létesítő okiratba foglalás és annak az illetékes Cégbírósághoz történő benyújtása útján, később pedig a változásbejegyzésre irányuló szabályok szerint kell – kötelező jelleggel – bejelenteni az illetékes Cégbírósághoz.

1. Cégek esetén a vezető tisztségviselő és könyvvizsgáló adatait a cégbejegyzési nyomtatvány, változásbejegyzési nyomtatvány alapján a Cégbíróság továbbítja az NAV-hoz. A cég a vezető tisztségviselő bejelentési kötelezettségét tehát a Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemmel teljesíti, ez az ún. egyablakos rendszer lényege és a NAV nyomtatványon cégek esetén ezért nem található a vezető tisztségviselő, illetve a könyvvizsgáló adata.

2. Cégek esetén a vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló jogviszonyának kezdő- és záró-időpontját is fel kell tüntetni a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelmen, ezt az adatot az Art. módosított 16. § (3) bek. c) pontja alapján a Cégbíróság továbbítja az NAV-hoz. Pl. egy kft. esetén be nem jelentett szervezeti képviselőről akkor beszélhetünk, ha a korábbi ügyvezető 5 éves határozott jogviszonya már lejárt, de ezt követően új ügyvezetőt nem jelentettek be a Cégbírósághoz és ezáltal az NAV-hoz sem. Mivel a módosítás alapján az egyablakos rendszerben már nem csak a szervezeti képviselő azonosítására szolgáló adatok állnak majd az NAV rendelkezésére, hanem a jogviszony időtartamának adatai is, egyértelműen megállapítható lesz, ha a jogviszony időtartamának lejártát követően újabb ügyvezetőt a cég nem jelent be (azaz nincs az adóhatósághoz bejelentett szervezeti képviselője).

3. Azoknak az adatoknak a köre, amelyet a cégek közvetlenül az adóhatósághoz jelentenek be, az Art. 17. § (3) bekezdésében szerepelnek, minden más adat, amelyet a 16. § (3) bekezdés felsorol, de a 17. § (3) bekezdésben nem szerepel, az egyablakos rendszerben (azaz a Cégbíróság útján) jelentendő be.

4. A tulajdonosok adóazonosító jelét azért kell külön bejelenteni közvetlenül az adóhatósághoz, mert a cégeljárásban ezt az adatot a Cégbíróság nem igényli, nem áll a cégbíróság rendelkezésére, így nem tudja az adatot az adóhatóságnak átadni. Az ügyvezetőt pedig azért nem kell külön az adóhatósághoz bejelenteni, mert ez az adat a cégeljárásban a Cégbíróság rendelkezésére áll, és azt az adóhatósággal a Cégbíróság közli.

5. Ha az ügyvezető-változást a cég a cégjogi szabályoknak megfelelően a Cégbírósághoz bejelentette, akkor eleget tett egyúttal az adóhatósági bejelentési kötelezettségének is, az adószáma felfüggesztésére nincsen ok.

6. Az Art. 16. § (3) bekezdése és 17. § (3) bekezdése alapján a szervezeti képviselő adóazonosító számát nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, ezért nincsen erre a bejelentésre nyomtatványon lehetőség.

Könyvvizsgálót keres?
Könyvvizsgálói szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.