Osztalékelőleg kifizetéséhez kapcsolódó jogszabályi áttekintés

Monopoly-ManAz MKVK Szakértői Bizottságához érkezett kérés alapján elkészült az osztalékelőleg kifizetéséhez kapcsolódó jogszabályi áttekintés.

Közbenső mérleg [2000. évi C. törvény 21. §]

A gazdasági társaságokról szóló törvény – egyes társasági formáknál – az osztalékelőleg fizetése feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. Ezen túlmenően a törvény előírásai szerint közbenső mérleg szolgálhat alapjául – egyéb feltételek teljesülése mellett – saját részvények (ide értve a visszaváltható részvényt is) visszavásárlásának (megszerezésének), a részvénytársaság alaptőkéjének az alaptőkén felüli vagyonából történő megemelésének. A törvény szerint ezt a közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti általános szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

Mivel a közbenső mérleggel vagy az osztalékelőleg fizetés megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz az osztaléknak fedezete) kell alátámasztani vagy a részvénytársaság saját részvényei visszavásárlásának, vagy alaptőkén felüli tőkéből történő tőkeemelésének szolgál alapul, indokolt a szigorú követelmény támasztása (amiből az is következik, hogy ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott a közbenső mérleget is auditálmi kell).

Hozzáértő könyvelőt keres?
Könyvelési szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat. Ha a könyvelője nem készíti fel, nem kap ilyen híreket, lassú, nem foglalkozik önnel, akkor kérjen ajánlatot tőlünk.

Könyvvizsgálóra van szüksége?

Könyvvizsgálati szolgáltatásunkról itt talál információkat. Ha a szakértő, nagy tapasztalattal rendelkező könyvvizsgálóra lenne szüksége, akkor kérjen ajánlatot tőlünk.
 

A könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem lehet) lezárni. Nincs az üzleti évnek vége, de biztosítani kell a leltár összeállításával, hogy a közbenső mérleg, az azt alátámasztó eredménykimutatás a közbenső mérleg vállalkozó által meghatározott fordulónapjára vonatkozó analitikus és főkönyvi könyvviteli nyilvántartások adatai alapján készüljön. Az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival (értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásával, céltartalék-képzéssel, időbeli elhatárolásokkal), az azokat bizonyító külön számításokkal. A közbenső mérleg készítéséhez végzett számítások eredményét, az esetleges korrekciókat az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokban, a könyvelésben nem szabad szerepeltetni.
A közbenső mérleg fordulónapját a törvényi előírások konkrétan nem határozzák meg, azt az adott gazdasági társaság hatáskörébe utalják azzal, hogy az – a közbenső mérleg céljával összefüggésben – a lehető legközelebbi legyen (figyelembe véve az elkészítéséhez szükséges időt is) a közbenső mérleg elkészítésének okául szolgáló döntés időpontjához.
Amennyiben a vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat, azt a közbenső mérleg felülvizsgálatánál is megfelelően figyelembe kell venni.

Az eredmény felhasználása [2000. évi C. törvény 40. §]

A törvény az osztalékelőleg, az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének, továbbá a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésének feltételeit úgy határozza meg (az eredmény említett módon történő felhasználása után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkének legalább akkorának kell lennie, mint a jegyzett tőke összege), hogy az csak a valóban rendelkezésre álló, a jegyzett tőkét meghaladó, szabad rendelkezésű saját tőke terhére történhessen, vagyis az osztalékelőleg, az osztalék, a részesedés, illetve a kamatozó részvény utáni kamat kifizetése, továbbá a tőkeemelés miatt a hitelezői érdek ne sérüljön. Ennek megfelelően a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés csak akkor valósulhat meg, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt.
A módosított 2006. évi IV. törvény újraszabályozta az osztalékelőleg kifizetésének feltételeit.

Osztalék:

A 2006.évi gazdasági társaságokról szóló IV. törvény szerint felosztható, és a taggyűlés által felosztani rendelt eredményből a tulajdonost az üzletrésze arányában, illetve a Társasági szerződésben rögzítettek szerint megillető rész.

Osztalék előleg:

A két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban a nyereség, illetve a szabad eredménytartalék terhére a taggyűlés által a tagoknak kifizetni rendelt hányadot osztalékelőlegnek nevezi a Gt.133.§-a. Az osztalékelőleg abban különbözik az osztaléktól, hogy nem tekinthető végleges kifizetésnek, véglegessé csak akkor válik, ha az osztalék kifizetés szabályai szerint megállapítható, hogy a társaság valóban fizethet osztalékot

Please Like us on Facebook to continue reading.

Forrás: Magyar Könyvvizsgálói Kamara
http://www.mkvk.hu/szervezet/bizottsagok/szakertoi/kozlemenyek/osztalekeloleg

 

BSPL Könyvelőiroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.