Újabb lépés a rejtett vagyonok ellen

AdóparadicsomokTöbb ezer milliárdos külföldi bankszámlákon tartott vagyonról hullhat le a lepel a NAV előtt.

A májusban elfogadott adózási információk automatikus cseréjéről szóló nyilatkozatot 47 ország, köztük Magyarország, Svájc, Ausztria, Luxemburg és több adóparadicsom is aláírta, így a jövőben az eddig rejtve maradt külföldi vagyonokról is adatokat kaphatnak az adóhatóságok.  Így már nem lehet a banktitkok korábban megszokott védelmére számítani. Ezzel együtt több svájci bank is felhívta már ügyfeleiket, hogy tisztázzák a bankszámlájukon tartott vagyon eredetét.

A kettős adóztatást elkerülő kétoldalú egyezmények keretében konkrét adózóra vonatkozó kérés esetén már eddig is volt lehetőség információcserére, de a banktitokra vonatkozó nemzeti jogszabályok sok esetben akadályozták az érdemi együttműködést, kivéve a büntetőjogi megkereséseket, ahol ez nem lehetett kifogás. Az EU megtakarítási irányelve, amely a magánszemélyek megtakarításai után keletkező kamatjövedelmekről már korábban is előírta az automatikus adatszolgáltatást, jelentős mérföldkő volt. Az OECD nyilatkozata viszont ennél tovább megy: nem korlátozódik a kamatjövedelmekre, ráadásul nem csak az EU tagállamai csatlakoztak hozzá, hanem olyan országok is, mint Svájc vagy Szingapúr, amelyek korábban mereven őrizték banktitkaikat. Az adatszolgáltatás ráadásul nem csak a magánszemélyek, hanem a cégek számláira is kiterjedne.

A technológia megoldások kidolgozására 2014 harmadik negyedévéig szabtak határidőt az OECD-nyilatkozatot aláíró országok, az automatikus információcserét pedig 2017-től kezdenék meg a 2015. december 31. után keletkező adatokra vonatkozóan.

Az EU megtakarítási irányelve alapján szolgáltatott adatok szerint 16 ezer magyar állampolgárnak van külföldön számlája, az automatikus információcsere így ennél is szélesebb kört érint. A vagyon nagyságáról is csak becslések vannak, de a szerényebb számítások szerint is több ezer milliárd forintról lehet szó. Az automatikus információcsere révén erről is sokkal pontosabb képet kap majd a NAV.

Így tehát azoknak a magánszemélyeknek, akik külföldi bankszámlán tartják vagyonukat, fel kell készülniük arra, hogy a pénzügyeik transzparens, átlátható és ellenőrizhető legyen, hiszen a most elfogadott nyilatkozat alapján könnyen a NAV látókörébe kerülhetnek.

A legnagyobb bajban azok lesznek, akik nem tudják majd igazolni a külföldi számlákon tartott vagyon eredetét. Az igazolt eredetű és adózott jövedelmek esetén is problémát okozhat, ha az azután keletkező kamatjövedelmet nem tüntették fel megfelelően a bevallásban. Emellett az agresszív adótervezést végző cégeknek is fokozottan kell majd ügyelniük arra, hogy az adóstruktúráik mögött valós gazdasági teljesítmény álljon. Az adóhatóságok ugyanis már az elmúlt években is nagyon szigorúan léptek fel azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva csökkentették az adóterheket.

Bár a NAV gyakorlata az automatikus információcsere elindulása után forrhat ki igazán, az biztos, hogy jelentős szankciókra számíthatnak azok, akiknél az adófizetés elmaradását tapasztalja az adóhatóság.

A kettős adóztatási egyezményekhez hasonló szabályok szerint teszik az információcserét levetővé az úgynevezett adóügyi információcsere egyezmények. Ilyen megállapodásokat jellemzően normál adóterhek mellett adóztató államok kötnek adóparadicsomokkal. Ezeknek az egyezményeknek a megkötése azért áll az adóparadicsomok érdekében, mert vonakodásuk esetén könnyen felkerülhetnének az OECD feketelistájára, aminek következményeként különböző hátrányos következménnyel szembesülnének.

Az információcsere egyezmények csupán kérelemre történő információcserét tesznek lehetővé és általában csupán az egyezmény megkötésétől kezdődő időszakra vonatkozóan.

 

BSPL Könyvelőiroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.